A bálok olyan szigorú etikett szerint zajló zenés, táncos mulatságok voltak, ahonnan nem hiányozhattak a fontos és titokzatos kiegészítők sem. A hölgyek báli kellékei közé tartozott a legyező, amely nem csak díszítőelemként szolgált, hanem kommunikációs eszközként is.  Ide sorolhatjuk még a lornyont, amelyet a hölgyek mellett a férfiak is előszeretettel vittek magukkal a bálba. A táncolni vágyó hölgyek legfontosabb és nélkülözhetetlen kiegészítője azonban nem más volt, mint a táncrend.

Textil borítású táncrend 19. sz.

A táncrendek a reformkorban jelentek meg, de virágkorukat a dualizmusban élték. Az első fennmaradt táncrend az 1830-as években rendezett bécsi jurátusbálról származik, Magyarországon pedig az 1840-es ...

A bálozás szokása a francia királyi és burgundiai hercegi udvarokból terjedt el a 14. századtól és a 17. századtól kezdve váltak széles körben elterjedté az európai királyi udvarokban. A 18. század folyamán már a nemesség és (legalábbis Nyugat-Európában) a polgárság körében is mind nagyobb tért hódított magának a szórakozásnak ez a fajtája.
Bálokat hagyományos értelemben a farsangi időszak, vízkereszttől hamvazószerdáig tartó ideje alatt tartottak. A kora újkorban több típusa is kialakult a farsangi báloknak: az uralkodói udvarokban tartott udvari bálok, a „dominóbál”, mely a velencei mintára megrendezett álarcosbált jelentette, illetve a Franciaországból származó „maszkabál”. A jelmezbálok rendezését azonban ...

A pasa - magyarosan basa - az egyik legmagasabb katonai főméltósági rang volt az Oszmán Birodalomban. Ez a címe Schrammel Imre egyik lüszterterv-ábrázolásának. A mű izgalmas, ragyogó vörös tónusainak dominanciája -mind a hatalom, a méltóság, az előkelőség védjegye. 

A művész lüsztertervei a Zsolnay Porcelánmanufaktúrával közös munkatervek szintjén maradt elképzelések, kollázs-printek formájában. Kész tárgyakként az „experimentális”, azaz a készítés izgalmának bemutatására törekedő stílus szellemében születtek volna meg, rétegzett plasztikai és színhatásokban gazdag, irizáló, arasznyi méretű plasztikák formájában. Miután Schrammel Imre végzettsége szerint porcelántervező művészként Hollóházán és ...

Gulyás Kati 1945. június 25-én született Budapesten. 1962-ben a Porcelánfestő Szakiskolában végzett Herenden. 1962 és 1972 között rajzoló, majd tervező volt a Kispesti Textilgyárban, 1982-től tervező a BUDA-FLAX Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál. Konceptuális, sok technikával kísérletező textiltervező-művész. Anyaghasználata széleskörű a plasztikzacskós gyöngyhímzéstől, a homokon, törmelékanyagokon keresztül a szilárd textilig, a cseppfolyós halmazállapottól egészen a légneműig. Munkáinak tárgya gyakran önmaga (fénymásolata, lenyomata, sorozata, fotódokumentációja). Éppen ezért Gulyás Kati a magyar textilművészet egyik legismertebb alakja volt a hetvenes évek végétől idehaza és külföldön egyaránt. Többször vett ...

A 3. században Marcus Aurelius Antoninus - röviden Caracalla - római uralkodó kiterjesztette a teljes római polgárjogot a birodalom valamennyi szabadon született lakosa számára. Korábban a  “rómaivá válás” egyik lehetőségét a hadsereg kínálta, a segédcsapatokban történő 25 éves szolgálat után nemcsak a leszerelő katona, hanem a felesége és gyermekeik is polgárjogot kaptak. A jogi aktust két négyszögletű, összefűzött bronztáblán, úgynevezett katonai diplomán rögzítették. Ezek a patina miatt sokszor zöldes színű darabok a római birodalom teljes területéről kerülnek elő, legnagyobb számban mégis az egykori határ közeléből ismertek, ahol a hadsereg nagy része állomásozott.

Az adminisztrációs folyamat a ...

Bajkó Anikó 1947-ben született, Budapesten. A Magyar Iparművészeti Főiskolán 1973-ban diplomázott kézifestő és nyomottanyag-tervező szakon. 1966-tól 1976-ig a Kispesti Textilgyár, 1981-1986 között a győri Gardénia Csipkefüggönygyár tervezője. 1993-tól a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola textiles szaktanára.

A textil és a textilművészet iránti vonzalma családi gyökereiben keresendő, mivel édesapjának Erdélyben volt kis szövőműhelye, majd Magyarországra költözése után a Textilipari Minőségellenőrző Intézetben dolgozott. Édesapjának köszönhetően ismerkedhetett meg a Goldberger Textilgyárban a különböző munkafolyamatokkal, melyek közül Bajkó Anikónak a filmnyomás nőtt a szívéhez. El is határozta, hogy ...

A Smidt Múzeum régiségtári kiállításának újkori leletei között egy töredékes gyöngyös párta is látható. A darab a Vas megyei Keléd községből (Vas megye, Celldömölki járás) származik, és az ajándékozó Pajor János tanító fennmaradt – 1938. június 7-én kelt – levele szerint a falu már vagy száz éve nem használt régi temetőjéből került napvilágra. A lelőhely valószínűleg azzal a temetővel azonos, amelyet a falutól északra a II. József (1780-1790) korabeli I. katonai felmérés megfelelő térképszelvénye is jelöl, egy a közelében akkor még fennálló rommal (Rudera) együtt. A mára már elenyészett falmaradványok talán egy a fennmaradt írott forrásokból egyébként számunkra nem ismert középkori plébániatemplom ...

A piacközpontként is működő feudalizmuskori (1848 előtt) mezővárosok kézművesei kettős életet éltek: gazdálkodtak és mesterként is tevékenykedtek. Az egykori történelmi Vas vármegyében már bizonyosan működtek céhes érdekvédelmi szervezeteik 1437-ben Szalónakon (ma Stadtschlaining, Burgenland, Ausztria) a kupásoknak, avagy esztergályosoknak, 1497-ben pedig a vargáknak, avagy lábbelikészítőknek. Szombathelyen ismereteink szerint legkorábban 1505-ben a lakatosok alapítottak céhet. A középkori kézművesek tevékenysége elvezetett ahhoz, hogy a jellemzően paraszti gazdálkodó társadalom is elkezdett kilépni az önellátó, bezárkózó világából. Hiszen a mezőgazdasági munkákból élő, zárt családi és rokonsági, helyi közösségeikben ...

Magyar Királyi Darabont Testőrség:

Koronás fők, uralkodói családok, magas közjogi méltóságok, államiságot kifejező szakrális tárgyak környezetében Európában már a késő középkorban feltűntek díszes küllemű, speciális rendeltetésű fegyveres csapatok. Magyarul őket darabontoknak, újabb kori utódaikat pedig testőröknek, testőrgárdistáknak nevezték. Az 1905-ös „Szervi határozvány” így foglalja össze az alap tudnivalókat, feladatokat Ferenc József testőrségei számára: „...a testőrség rendeltetése első sorban abban áll, hogy Ő Felségeik legmagasabb személyeinek és a legfelsőbb uralkodóház tagjainak biztonsága felett őrködjenek, hogy ünnepélyes alkalmakkor ezen legmagasabb személyek környezetét és kíséretét ...

Az ókori vallások esetében általában elmondhatjuk, hogy valójában soha semmi nem az, mint aminek látszik. Különösen igaz ez az Mithras kultusz esetében, ami a mind közül a legtalányosabb.

A valláskutatóknak több, mint száz évig okozott fejtörést a kultusz mibenlétének megfejtése, hiszen az utókorra maradt kőemlékek szűkszavú feliratain és ábrázolásain kívül semmi nem állt rendelkezésükre. Különösen nem beszédes, írott források. A kultusz beavatottjai szigorúan őrizték titkukat, soha semmit nem szivárogtattak ki a tanítások közül. Még a későbbiekben keresztény hitre tért egykori híveik – ilyen volt például Tertullianus is – sem fedtek fel semmit a korábban megkapott tanokból.

A Mithras kultuszhoz tartozó ...