A díszmagyar viselet előzményei egészen a 16. századig nyúlnak vissza, végleges formáját azonban csak a reformkorban nyerte el. Kialakulásában jelentős esemény volt V. Ferdinánd 1830-as koronázása Pozsonyban. Az elnevezés azonban még későbbi, a 19. század második feléből való. A díszmagyar (más nemzeti viseletektől eltérően) túlélte a 19. századot és a két világháború között is népszerű alkalmi öltözet maradt – majd csak a második világháborút követően szorul vissza, s lényegében szűnik meg.

A 19. század második felében kialakuló díszöltözet több részből áll: felsőkabát (mente); dolmány; nadrág (és a vele egyező színű alsónadrág); süveg (tollforgóval); nyakkendő; csizma; zsinóröv és a díszfegyver.

...

El Kazovszkij leningrádi születésű művész egyike azon alkotóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a kortárs magyar képzőművészetre. Fent jelzett grafikája jelenleg a Képtár Korszakok, stílusok, mesterek című új állandó kiállításában látható, a grafikai tárolók mögötti falrészen, mely a Jelek, nyomok és mitológiák című tematikus egység nevet kapta. A mű a grafika műfajából adódóan igényli az intimebb távolságból való szemléletet, valamivel hosszabb befogadási idővel. E mű egy sorozat elemeként került a gyűjteménybe, és ezt a tényt támasztja alá a címválasztás is. Ebből a sorozatból öt darab grafika került a gyűjteményünkbe, s ez a munka az utolsó előtti leltári számot kapta. Valamennyi művet 1982-es ...

Kourim Gizella (Szombathely,1875 – Szombathely,1956) a Hazai Általános Biztosító Társaság hivatalnoka, könyvelője, a Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének pénztárosa (1907-1917), Töttösy Sándornak - a szombathelyi Emberbaráti Egylet borbély-sebészének - unokája, a Szombathelyi Városi Államilag Segélyezett Polgári Leányiskolában Greisinger Ottóné Kerecsényi Ilona tanítványa (1887-1891) volt. Annak ellenére, hogy nem ment férjhez, önálló kispolgári egzisztenciát tudott teremteni magának és édesanyjának, a kétszer is megözvegyült Töttösy Emíliának. Az első világháború idején önkéntes vöröskeresztes ápolónői szolgálatának idejéből valók az 1914 és 1917 közötti, egészségügy-történeti/hadtörténeti szempontból ...

Schrammel Imre: Pókrák, 2013

A zömök, lekerekített testű és hosszú, orsós lábú pókrákok lassan mozognak, korallszigetek környékén élnek, és főleg holt húsból táplálkoznak. Mérsékelt égövi vizeken halásszák, például a Csendes-óceán északi részén. Mérete az egészen kicsi, néhány centiméteres egyedektől a méteresnél is nagyobb példányokig terjed. Néhány éve egy hatalmasra nőtt pókrákért átszámítva 14 millió forintot fizetett valaki egy árverésen.
A pókrák feje csőr alakú, a testfelületet általában szőrszálak, tüskék, gömbölyű nyúlványok borítják, amelyeket gyakran algákkal, szivacsokkal és más szervezetekkel mattítanak.

Schrammel Imre első hasonló jellegű munkája 1980-ban Bugacon készült, ahol ...

A legyező. Egy olyan eszköz, amelynek funkciója az idők során többször változott: a hatalom jelképe volt, a királyi méltóság tartozéka, a kommunikáció és az érzelmek kifejezésének az eszköze, valamint öltözködési kellék. Változatos anyagokból készül, különböző motívumokkal és ábrázolásokkal díszítik, amitől szinte olyanná válik, mint egy összehajtható, magunkkal vihető festmény.

Szerkezetileg az összehajtható legyezőnek két típusát különböztetjük meg. A laplegyezőnél a küllőkre ragasztják rá az egybefüggő, harmonikaszerűen hajtogatott lapot, míg a küllőlegyezőnél („brisé”) hiányzik a fedőlap, magukat az egymásra csúsztatható küllőket rögzítik szalaggal vagy madzaggal. A Smidt Múzeum állandó ...

Schrammel Imre porcelántervező művészként végzett az egykori Iparművészeti Főiskolán, Borsos Miklós tanítványaként. Ennek ellenére legalább olyan hangsúlyos életművében az agyaggal való kísérletezés, a szabadabb szellemű kerámia plasztikák jelenléte, mint porcelánmunkássága. A legváltozatosabb technikákkal kivitelezett művek közt találunk samott, kőcserép, sómázas kerámia, raku stb. darabokat, amelyek szépségében van valami természeti egyszerűség, valami archaikus elnagyoltság.

A művész témái közt természetesen a nőábrázolás elsődleges szerepet kap. A Fürdőző című munkája kiváló példája ennek. A robosztus nőalak egy szándékoltan szabálytalanul mintázott akt, a természetesség jegyében. A négyszögletes ...

Szántó Piroska anyaga 1988–ban hagyatékként került a Szombathelyi Képtárba. Megszerzése az intézmény néhai igazgatójának, Salamon Nándornak érdeme. Neki köszönhető, hogy a 130 darabból álló gyűjtemény nagyobb része a művész halála után végül nálunk kapott helyet. Bekerült művei között festményeket és grafikákat egyaránt találunk, túlsúlyban ez utóbbiakkal, melyek illusztrációk és egyedi grafikák. Kevesen tudják, hogy az alkotó sok más képzőművészhez hasonlóan gobelineket is tervezett (a Tavaszi csokor ról Cebula Anna, a Képtár igazgatója írt részletesen, s a Híres szombathelyi nők című könyvsorozatban is neki köszönhetjük a Szántó Piroskáról szóló kötetet.) A művész ábrázolt témáinak nem csak ...

A Savaria Múzeum felújított kőtára 2022-ben (fénykép: Balogh Lajos)

MMXXII. VI. XXIX. Kétezer éves városunkban e napon nyílt meg újra a Savaria Múzeum felújított kőtára (lapidáriuma). Közel harmadévszázados ittlétem egyik legfontosabb eseményének éreztem, noha látszólag nem kapcsolódik természetrajzi, botanikai szakterületemhez; vagy egy kicsit mégis? Felötlött bennem ugyanis egy hajdani polihisztor munkássága. Carolus Clusius (1526–1609) múzeumfalunk növényi környezete – a Beythe-kert – névadójával, Beythe Istvánnal, Batthyány Boldizsár németújvári és szalónaki, humanista műveltségű főúr protestáns lelkészével hármasban a XVI. század végén Nyugat-Pannónia növény- és gombavilágának első tudományos ...

Az ipari civilizáció, az egymást követő technológiai-ipari forradalmak térhódítása, a mesterséges környezet létrehozásának és fenntartásának természeti környezetet pusztító hatása máig megállíthatatlan. Miként Hoffmann Tamás etnológus is felhívta rá a figyelmet az európai parasztok kapcsán, a preindusztriális korok hagyományos társadalmainak egyik alapvető vonása volt, hogy azok környezeti kultúrája nem szakadt el létezésük természetei feltételeitől. Ami azt is jelentette, hogy egy-egy hagyományos közösség megszűnte, földművelő és állattartó tevékenységük felszámolása megengedte a természet rendjének visszaállását. A nyugat-dunántúli hagyományos paraszti közösségek épületei, építményei is fából (pl. ...

A Smidt Múzeum állandó kiállításának földszinten lévő 1848–49-es vitrinben található két apró, elsőre talán fel sem tűnő tárgy, mely viszont annál nagyobb ritkaságnak számít.

Magyarország a Habsburg Monarchia részeként nem rendelkezett önálló hadsereggel, ennek következtében egészen 1848-ig nem létezett önálló magyar katonai kitüntetés is. Éppen ezért már 1848 őszén elkészíttette az Országos Honvédelmi Bizottmány egy önálló, magyar Katonai Érdemjel tervét. Végül 1849. március 2-án azért, hogy „az olly annyira szorongatott haza érdekében szerzett érdemek késedelem nélkül jutalmaztathassanak meg, egy katonai érdem-diszjel felállítása rendeltetett el.” A háborús körülmények miatt csak ideiglenes érmeket ...