A piacközpontként is működő feudalizmuskori (1848 előtt) mezővárosok kézművesei kettős életet éltek: gazdálkodtak és mesterként is tevékenykedtek. Az egykori történelmi Vas vármegyében már bizonyosan működtek céhes érdekvédelmi szervezeteik 1437-ben Szalónakon (ma Stadtschlaining, Burgenland, Ausztria) a kupásoknak, avagy esztergályosoknak, 1497-ben pedig a vargáknak, avagy lábbelikészítőknek. Szombathelyen ismereteink szerint legkorábban 1505-ben a lakatosok alapítottak céhet. A középkori kézművesek tevékenysége elvezetett ahhoz, hogy a jellemzően paraszti gazdálkodó társadalom is elkezdett kilépni az önellátó, bezárkózó világából. Hiszen a mezőgazdasági munkákból élő, zárt családi és rokonsági, helyi közösségeikben ...

Magyar Királyi Darabont Testőrség:

Koronás fők, uralkodói családok, magas közjogi méltóságok, államiságot kifejező szakrális tárgyak környezetében Európában már a késő középkorban feltűntek díszes küllemű, speciális rendeltetésű fegyveres csapatok. Magyarul őket darabontoknak, újabb kori utódaikat pedig testőröknek, testőrgárdistáknak nevezték. Az 1905-ös „Szervi határozvány” így foglalja össze az alap tudnivalókat, feladatokat Ferenc József testőrségei számára: „...a testőrség rendeltetése első sorban abban áll, hogy Ő Felségeik legmagasabb személyeinek és a legfelsőbb uralkodóház tagjainak biztonsága felett őrködjenek, hogy ünnepélyes alkalmakkor ezen legmagasabb személyek környezetét és kíséretét ...

Az ókori vallások esetében általában elmondhatjuk, hogy valójában soha semmi nem az, mint aminek látszik. Különösen igaz ez az Mithras kultusz esetében, ami a mind közül a legtalányosabb.

A valláskutatóknak több, mint száz évig okozott fejtörést a kultusz mibenlétének megfejtése, hiszen az utókorra maradt kőemlékek szűkszavú feliratain és ábrázolásain kívül semmi nem állt rendelkezésükre. Különösen nem beszédes, írott források. A kultusz beavatottjai szigorúan őrizték titkukat, soha semmit nem szivárogtattak ki a tanítások közül. Még a későbbiekben keresztény hitre tért egykori híveik – ilyen volt például Tertullianus is – sem fedtek fel semmit a korábban megkapott tanokból.

A Mithras kultuszhoz tartozó ...

A 20. századi két világháború közötti időszakban, dr. Pável Ágoston, a Vasvármegyei Múzeum (ma Savaria Múzeum) Néprajzi Tárának őre 1928 decemberében vásárolta meg Szentgotthárdról azt a 22 darabos bábsütő minta kollekciót, amelynek egyik darabja a mai napig a szombathelyi néprajzi gyűjtemény egyik legkiemelkedőbb tárgyi emléke. A különleges eszközök egy mára kihalt mesterséghez kötődnek, a mézeskalácsos, avagy Nyugat-Dunántúlon a mézesbábos foglalkozáshoz. Jellemzően városi műhelyeikben a lisztből, mézből és cukorszirupból készített cukrásztermékeik szerte kedveltek voltak a régmúlt vásárok, piacok portékájaként. A Szentgotthárdról („Dötl”) gyűjtött bábsütőfák között találhatunk egy 20 x 13,5 x 5,3 cm ...

Osiris egyike volt a legismertebb és legfontosabb egyiptomi istenségeknek. Alakja a túlvilág, az újjászületés és a termékenység fogalmaival kapcsolódott össze. Kezdetben csak egy alvilági vonásokkal rendelkező sokadrangú termékenységisten lehetett, de kultusza gyorsan terjedt, melynek során más istenek jellemzőit is magába olvasztotta. Az Osiris-mítoszból ismert halála és újjászületése következtében a túlvilág uralkodójává és az öröklét jelképévé vált. A meghaló és feltámadó istenben a természet körforgását, a növényzet évenkénti megújulását és a Nílus áradását látták, valamint összefüggésbe hozták az áradás kezdetét jelző Sirius csillaggal is.  Kezdetben csak az elhunyt uralkodókat azonosították ...

A Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula tanítványaként 1961-ben végző Maurer Dóra neve mára összeforrt a legnagyobb kortárs magyar képzőművészeink nevével. Grafikáit, koncept-, objekt-, installációs-, environment-, fotó-, és filmművészeti alkotásait világszerte olyan közgyűjtemények őrzik, mint a Tate Gallery, a Victoria & Albert Museum, a Neue Nationalgalerie Berlinben, a bécsi Albertina, s a több német nagyobb város és hazai közgyűjtemény mellett intézményünk is több darab büszke tulajdonosa.

Maurer pályájának indulása szervesen összekapcsolódik a 70-es években újraéledő avantgárd magyarországi fellépésével. S annak ellenére, hogy a művész munkái nem voltak láthatóak az Iparterv két nagy kiállításán, ő ...

A Plasztika című mű az első Siklósi Kerámia Szimpózium ikonikus munkái közé tartozik.  A Schrammel Imre nevéhez fűződő, 1969-70-ben megrendezett Pécs melletti nemzetközi alkotótelep korszakváltást jelentő, új felfogásban készült megosztó műveket produkált, melyek hatása szemléletváltó fordulatot jelentett, szellemi hatása pedig messze vezetett a magyar kerámiaművészet fejlődésében. A nemzetközi színterű művésztelepnek a siklósi romos kolostorépület adott helyet, kezdetben kemence és alapanyag híján. Ám a lelkes résztvevők Schrammel Imre vezetésével és Dvorszky Hedvig művészettörténész, az akkori Képző- és Iparművészeti Lektorátus tagjának mentorálásával csodát teremtettek e szükségből, és a legfontosabb ...

Egy múzeum (vagy akár egy levéltár) gyűjteményének rendezése és feldolgozása sokszor még manapság is izgalmas meglepetéseket tartogathat. Ilyen volt, mikor még a tavalyi év során előkerült Lipóczi Keczer Ambrus 17. században íródott naplója a Smidt Múzeumban, melynek a különlegességét az adja, hogy a korábban ismert, sőt nyomtatásban is megjelent kézirat a 20. század folyamán eltűnt, és hollétéről a mai napig semmit sem lehetett tudni.

Lipóczi Keczer Ambrus gróf Thököly István késmárki udvari embere jómódú felvidéki családból származott: édesapja, Keczer András Sáros vármegyei alispán volt. Születésének pontos dátuma nem ismert, csak annyit tudni, hogy 1671-es halálakor ötvenegy éves volt. Már fiatalon Thököly ...

1898. szeptember 10-én egy olasz anarchista végzetes merényletet követett el Genfben Erzsébet királyné ellen. Magyarország „védangyalát”, a „kiegyezés nagyasszonyát” már életében is legendák övezték, tragikus halála után azonban valóságos kultusz bontakozott ki. Az Erzsébet királynéról őrzött emlékkép az Osztrák-Magyar Monarchia idején kialakuló magyarországi tiszteletének hagyományán alapul.  Erzsébet királyné-utca, SM

E kultusz első, meghatározó lépése az 1898. évi XXX. törvénycikk volt Dicsőült Erzsébet királyné emlékének törvénybe iktatásáról.

„Ő császári és királyi Felségét: Erzsébet királynét a Mindenható kifürkészhetetlen akarata elszólítván az élők sorából: a törvényhozás a ...

Erzsébet királyné élete során gyakran utazott a Habsburg Birodalmon kívüli területekre. Ezekkel a külföldi tartózkodásokkal egyetlen fő célja volt: igyekezett a lehető legtávolabb maradni Bécstől. Az 1898. szeptember 9-i genfi utazásának is ez lehetett az oka. Utolsó svájci látogatását kísérete már az elejétől fogva nem tartotta kellően biztonságosnak, előkészítettnek és aggodalmuk sajnos valósnak bizonyult. A császárné és királyné azonban hajthatatlan volt, így a lebeszélésre való igyekezetük hiábavaló volt.

A merénylet

Másnap, szeptember 10-én aztán elhatározta, hogy Sztáray Irma udvarhölgyével sétálnak még egyet az óvárosban, majd hajóra szállnak a Genfi-tavon. Fél 2 magasságában a Beau Rivage Szállóból a ...