Carl Pietzner: Erzsébet királyné arcképe

A halvány mosollyal szembenéző, az 1890-es évek divatját idéző fekete csipkeblúzt, nyakában pedig keresztet viselő királynét a világ legszebb asszonyának tartották. A retusált fotót, melyet dombornyomásos császári címer keretez, Carl Pietzner fényképész készítette 1898-ban. A királyné akkoriban hatvanéves volt.

A Poroszországban született Pietzner 1891/1892-től már Bécsben dolgozott, 1893-tól pedig udvari fényképészként tartották számon. Bécsben az egyik legjelentősebb divatfotósként ismerték, és 1900 körül már tíz stúdiója volt az Osztrák-Magyar Monarchia területén.

Pietzner azonban nem lefényképezte Erzsébet királynét, hanem átdolgozta a királyné egyik utolsó ...

Erzsébet királyné koronázása
A király feleségének megkoronázása szintén felkenéssel kezdődött, majd a veszprémi püspök a főudvarmestertől átvett koronával megkoronázta. Ez egy nyitott korona volt, ellentétben az uralkodó fejére helyezett szent ereklyével, mely egy keresztpántokkal zárt, boltozatos korona.

A Szent Koronát (melyet a hagyományokhoz hűen nem helyeztek a királyné fejére) a hercegprímás - Andrássy miniszterelnök segédletével - a királyné „vállára tartja s onnan mindjárt elveszi ismét,", majd a jogart, illetve az országalmát nyújtotta át. A Szent Koronát Erzsébet koronázása idejére - a főudvarmester segédletével - Andrássy vette le a király fejéről és ő is helyezte azt vissza. Ez az apró mozzanat is nagyon ...

Szombathelyen, a Vasműszaki Nagykereskedelmi Vállalat Thököly utcai telepén, 1955 őszén egy raktárépület bővítésekor, alapárok-ásás közben nagyméretű kőtömbökre bukkantak. 1955. november 4-én az elsőként előkerült kőfaragvány egy hatalmas, szőlőinda motívummal díszített márványgerenda-töredék (architráv) volt. A területet a későbbiekben az Isis-szentély udvaraként azonosították. Az építőelem az I. számot kapta.

1.  Márványgerenda az Iseum homlokzatáról (fotó: Tárczy Tamás)

A faragványt a mérete miatt ekkor még nem tudták kiemelni, közvetlenül mellette viszont kibővítették, és lemélyítették a kutatóárkot. Idézet Szentléleky Tihamér ásatásvezető régész naplójából: ”Ezen a napon (1955. november ...

Keserü Ilona az Iparterv-csoport egyik legkvalitásosabb és legtehetségesebb, és egyben egyetlen női alkotója is. Ez a hatvanas évek elején induló fiatal művészgeneráció elfordult a hagyományos festészeti tradíciótól és a korszak nemzetközi vérkeringésébe kapcsolódva kereste az egyéni invención alapuló képalkotási módokat és anyaghasználatot. Keserü 1964-ben talált rá Balatonudvari 19. századi szív formájú sírköveire. Ez a tapasztalat elemeiben épült be munkásságának formavilágába és motívumrendszerébe. Ez a motívum jelenik meg Dombor című munkájában is, ugyanakkor többlettartalommal.

A cím nemcsak a balatonudvari sírkövek motívumvilágára vagy a sírhantok domborulatára utal, de a vászondomborítás technikájának ...

Előzmények

1848. december 2-án a csehországi Olmützben, 18 évesen került a birodalom trónjára Ferenc József, aki 68 évig uralkodott. Legitim magyar királynak azonban ekkor még nem tekinthető, hiszen nem koronázták meg a Szent Koronával.
Magyarországnak a Függetlenségi Nyilatkozat óta nem volt királya, de a trónfosztott uralkodó helyett nem választottak újat sem. A szabadságharc leverése után a Habsburg császár csapatai tartották megszállva az országot.Ferenc József ekkor még ha akarta volna se tudta volna magát megkoronáztatni, hiszen a Szent Korona nem volt a birtokában. 1849 augusztusában, a szabadságharc végnapjaiban Szemere Bertalan Orsova mellett elásta, s majd csak 1853-ban találták meg. Ám ezt követően se koronáztatta meg ...

Schrammel Imre gyakorta nyúl mitológiai témákhoz művei kapcsán, ahogy a Szirének éneke  (2012) című munkája esetében is teszi, amely a női szépség iránti elemi vonzalmáról és az ókori műveltség iránti érdeklődéséről, abban való jártasságáról tanúskodik.

A szirének, az antik homéroszi történet szerint a tenger istennői, akik mézédes hangjukkal képesek megigézni és örök rabul ejteni a hajósokat. Aki hallja éneküket, már sohasem menekülhet tőlük. Odysseus kivétel azonban, aki Kirké varázslónő tanácsára viasszal tömi be fülét, így ellen tud állni a csábításnak. Erre a történetre utal a három összefonódó nőalak, amely egy tökéletesen körbejárható kompozíciót alkot. Az aktábrázolás modern ...

A régészeti ásatások alkalmával feltárt leletanyag-típusoknak jellemzően legnagyobb részét a kerámia- és állatcsont-töredékek alkotják. Az állattani leletanyag meghatározásával és értékelésével a régészet egy speciális ága, az archeozoológia foglalkozik.
Az archeozoológia, vagyis régészeti állattan az ember környezetében élt, tartott, illetve vadászott állatok maradványait vizsgálja. Egy-egy csonttöredék esetében meghatározásra kerül a faj, a vázrész, a testen belüli helyzet, valamint az egyed életkora. Az adatok viszonyában a töredékek mennyiségi eloszlása alapján képet alkothatunk a kutatott faunán belüli arányokról; a különböző tafonómiai hatások által a csontokon hagyott nyomok alapján megfigyeléseket tehetünk az ...

A díszmagyar viselet előzményei egészen a 16. századig nyúlnak vissza, végleges formáját azonban csak a reformkorban nyerte el. Kialakulásában jelentős esemény volt V. Ferdinánd 1830-as koronázása Pozsonyban. Az elnevezés azonban még későbbi, a 19. század második feléből való. A díszmagyar (más nemzeti viseletektől eltérően) túlélte a 19. századot és a két világháború között is népszerű alkalmi öltözet maradt – majd csak a második világháborút követően szorul vissza, s lényegében szűnik meg.

A 19. század második felében kialakuló díszöltözet több részből áll: felsőkabát (mente); dolmány; nadrág (és a vele egyező színű alsónadrág); süveg (tollforgóval); nyakkendő; csizma; zsinóröv és a díszfegyver.

...

El Kazovszkij leningrádi születésű művész egyike azon alkotóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a kortárs magyar képzőművészetre. Fent jelzett grafikája jelenleg a Képtár Korszakok, stílusok, mesterek című új állandó kiállításában látható, a grafikai tárolók mögötti falrészen, mely a Jelek, nyomok és mitológiák című tematikus egység nevet kapta. A mű a grafika műfajából adódóan igényli az intimebb távolságból való szemléletet, valamivel hosszabb befogadási idővel. E mű egy sorozat elemeként került a gyűjteménybe, és ezt a tényt támasztja alá a címválasztás is. Ebből a sorozatból öt darab grafika került a gyűjteményünkbe, s ez a munka az utolsó előtti leltári számot kapta. Valamennyi művet 1982-es ...

Kourim Gizella (Szombathely,1875 – Szombathely,1956) a Hazai Általános Biztosító Társaság hivatalnoka, könyvelője, a Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének pénztárosa (1907-1917), Töttösy Sándornak - a szombathelyi Emberbaráti Egylet borbély-sebészének - unokája, a Szombathelyi Városi Államilag Segélyezett Polgári Leányiskolában Greisinger Ottóné Kerecsényi Ilona tanítványa (1887-1891) volt. Annak ellenére, hogy nem ment férjhez, önálló kispolgári egzisztenciát tudott teremteni magának és édesanyjának, a kétszer is megözvegyült Töttösy Emíliának. Az első világháború idején önkéntes vöröskeresztes ápolónői szolgálatának idejéből valók az 1914 és 1917 közötti, egészségügy-történeti/hadtörténeti szempontból ...