Az Iseum Savariense „Tér-Kép”című időszaki kiállításában központi helyen található a Szombathely, Paragvári út 77. sz. alatt előkerült 38. sz. urnasír rekonstrukciója. A téglákból megépített sír amellett, hogy a leggazdagabb volt a területen 2006-ban feltárt 120 sír között (ásatásvezető: Kiss Péter), igen jól tükrözi a kora római kor hamvasztásos temetkezésének rítusát.

A Szombathely, Paragvári út 77. sz. alatt előkerült sír ásatási fotója (Fotó: Kiss P.)

A császárkor kezdetén a halotthamvasztás volt elterjedt, koporsós temetkezés lényegesen kevesebb volt. Mivel a törvények kimondták, hogy „a városban halottat égetni és temetkezni tilos”, ezért a temetők a településeken kívül, legtöbbször a kivezető ...

Virtuális látogatásra invitáljuk Szent Márton városába!

Folytassuk sétánkat, lépjünk beljebb és ismerjük meg a Szent Márton-templom szentélyét és az itt található Szent Márton-kápolnát!

A templom északi oldalán álló kis Szent Márton-kápolna a legenda szerint annak a szobának a helyén áll, ahol édesanyja életet adott Szent Mártonnak. A kápolna alatt valóban húzódik egy régi falszakasz, ám ez egy római sírépítmény fala is lehet. A hely nevezetességét hirdeti a középkor óta mindig újrafestett felirat is, amelyet a legutóbbi helyreállítás során találtak meg a kutatók. Alatta egy a 17. század közepén festett kép függ, amely Szent Márton életének talán leghíresebb jelenetét ábrázolja, amely az amiens-i ...

Az uralkodói reprezentáció egyik különleges csoportját alkotják az uralkodóház (azon belül is elsősorban magához az uralkodó) életéhez kapcsolódó numizmatikai tárgyak. A nagy számban kibocsájtott érmek, zsetonok és pénzek jelentős propagandaértékkel bírtak, hiszen azok eljutottak a társadalom valamennyi rétegéhez, így erősítve az uralkodó legitimációját. Éppen ezért ezek nemcsak jelentéstartalmukban és használati céljukban, de megjelenésükben is jelentősen eltértek a forgalmi pénzektől.

Az uralkodói emlékérmek legfontosabb és legelterjedtebb csoportja a koronázáshoz kötődő érmek, melyeknek két típusa különböztethető meg: az egyik magára az eseményre készült, és általában a koronázási ceremónia egyes mozzanatait ...

A pápák által szétosztott Agnus Dei-ek olyan kör alakú vagy ovális, domborított viaszlapok, amelyek a húsvéti gyertya viaszából és a szent krizmából készülnek.

A Savaria Múzeum néprajzi gyűjteményében található viasz Agnus Dei a datálása alapján 1714-ben készült. A hagyomány szerint a pápa a felszentelését követő Fehér vasárnapon – majd ezt követően minden hét esztendőben – készítette, áldotta meg és osztotta szét a húsvéti gyertya maradékából készülő viasz-medaliont.

Kelemen pápát 1700. november 23-án választották pápává, ez az általa készített harmadik viasz Agnus Dei volt. A viaszmedálban a készítés éve mellett a pápa nevét, valamint pápai címeré is megjelenítették az Isten Báránya ábrázolás ...

A légyhajtó – vagy más néven pásztorlegyező – tipikus pásztorfaragás. Az állatok körül gyülekező legyek elhajtására szolgált. Használata a Nyugat-Dunántúl pásztortársadalmára jellemző.
Nemcsak a legelőn vagy az istállók körül használták, a házba is bekerült. A 20. század elején a mestergerendán lógott. Szükség esetén onnan leakasztva használták. Később szobadísz lett, a Vasi Hegyhát falvaiban a tükör keretére akasztották.

Egy darab természetes faágból, jellemzően kecskerágóból kifaragott eszköz.
Az ág kérgét letisztították, aztán a felületén körbe-körbe haladva éles késsel vékony sziácsszalagokat hasítottak belőle. Hogy a felhasított szalagok egyenletesek legyenek, a mai hámozókhoz hasonló ...

Gabriel García Márquez világirodalmi remeke, a Szerelem a kolera idején az életen át tartó szerelem megrendítő története, ami már címében is jelzi az emberi létezésünk mélyén munkálkodó életösztön igenlését, valamint annak erős szubjektivitását. A szerelemmel megélt egyéni és társas sorsok azonban a tőlük függetlenül jelentkező nehézségekkel is szembe kell, hogy nézzenek, amit a címben a kolerajárvány halálos fenyegetése, az életfeltételek, az otthont jelentő világ akár szörnyűvé, élhetetlenné alakulása jelez. A 19. században valóban pandémiává fajult kolera hét nagy hullámban támadta az emberiséget, hazánkat az 1830-as években, illetve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején sújtotta leginkább, valamint ...

Az Iseum kiállításában található gyűrűk közül kettő az ún. Silvanus gyűrűk csoportjába sorolható. Megjelenésük és a rajtuk szereplő felirat azt sugallja, hogy nem hétköznapi ékszerek voltak, hanem különleges kapcsolat fűzte őket a viselőjükhöz. A gyűrű zárt, kerek alakja mágikus jelentéssel bírt és a legszorosabb kapcsolatot szimbolizálta isten és ember között.

A Savaria területéről előkerült sokszögletű aranygyűrű szalagján nielloberakással (feketefém) kiemelt felirat szerepel: VOTUM SILVANO (=fogadalom Silvanusnak). Az első szó fogadalomteljesítésre utal, a második szó jelöli az istenséget, ebben az esetben Silvanust, akinek a részére felajánlották. A kettő együtt egyértelműen mutatja a gyűrű falhasználási ...

2020 júniusában a „hónap műtárgya” program keretében adta magát a téma, hogy a trianoni békediktátum 100 éves évfordulójáról emlékezzünk meg. Amikor ezen gondolkoztunk, még nem tudhattuk, hogy ilyen rendkívüli helyzetben, csak virtuálisan lesz megtekinthető a kiválasztott műtárgy. Különleges időket élünk és ezekben a különleges időkben egy különösen szomorú évfordulóra emlékezünk.

A hónap műtárgya idén júniusban az Országos Propaganda Bizottság plakátja, rajta az azóta kultikussá vált három szóval: „Nem! Nem! Soha!” és a feldarabolt történelmi Magyarország képével (a Történettudományi Osztály gyűjteményéből).

Rögtön az elején érdemes megvizsgálnunk a szót: propaganda. Latin eredetű (propagare) ...

A Savaria Múzeum ’Aranykor – Parkok és természetvédelem a dualizmus korában’ című időszaki kiállítását a szombathelyi kertekben és parkokban nevelt ritka dísznövények szárított-préselt példányai vezetik be. Ezek a XX. század első harmadából, dr. Gáyer Gyula (1883 Celldömölk – 1932 Szombathely) törvényszéki bíró, botanikus, a Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Tárának egykori vezetője Herbarium Hortense / Kerti növények gyűjteményéből valók. Hozzájuk kapcsolható a gyűjtemény 392. lapján látható növény, amelynek különböző magyar nevei vannak, mint bókoló bokorhere, bókoló lednekfürt, kései bokorhere, kései lednekfürt ( Lespedeza formosa Koehne ’Fasciata’; ma érvényes tudományos nevén: Lespedeza thunbergii ...

A bütykös hattyú (Cygnus olor ) a récefélék családjába tartozó faj, a világ egyik legnagyobb röpképes madara. A kifejlett madarak tollazata hófehér, csőrük élénk narancssárga, felette fekete bütyök van, amely a gúnár esetében nagyobb. A fiatalok színe szürkésbarna, a fiókák szürkék. A gúnárok nagyobbak a tojóknál.

A faj 19. század végén kipusztult természetes hazai élőhelyeiről. Az 1970-es évektől kezdve fészkel újra Magyarországon, és azóta folyamatosan terjeszkedik. Először a Dunántúl számára alkalmas vízfelületeit foglalta el, így a Fertő tavat, majd később a Balatont és a Szigetközt. Ezután fokozatosan terjeszkedni kezdett a Duna–Tisza közén, majd a Tiszántúlon. A hazai fészkelőállomány a felmérések ...