Péreli Zsuzsa 1974-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán Budapesten. Frank János művészettörténész már az első textilbiennálén felfedezte Péreli Zsuzsa különös stílusát. Egyik kiállításának megnyitóján úgy fogalmazott: a gobelin szinonimája Péreli Zsuzsa.

Péreli Zsuzsa művészi pályája kezdetén - amikor a magyar textilművészet kilépett addigi keretei közül, birtokba véve más művészi tartományokat, mind a land-art vagy a konceptualizmus, amikor a textilművészetben idegen anyagok jelentek meg, mint az üveg, a damil, a gyanta, a műanyag -, az 1976-os szombathelyi textilbiennálén textiles textilt állított ki. Ez a  Régiség  című alkotása volt, mely egy selyemkendőkből készült kollázs, ahol a bordűrbe tondo alakú ...

Nyers fű előttem és májusi bükk;
mintha dühödten Szinyei-Merse ecsetje
keverte volna ki zöldarany-árnyú színük. 
Smaragdba-kékbe olvad a napfény, 
még a levél se tükrözi vissza
úgy issza kulissza mögött vidoran Pán, a ravasz vén.
Életörömtől harsog a májust végre betöltő kétnyelű sípja;
visítva kinyitja a bükkfa szívét és játszva tovább fut.
Az meg mint varga ott ül s köténye nyakba akasztva fénylik holnaptól,
míg patkol bikkmakkból csizmát a szeleknek fütyörészve…

Simon István: Májusi bükk (1973)

  Bükklevél, Pokolbérc, Kárpátalja, 2013. júl. 14. (fénykép: Balogh Lajos)

Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalmának 29. alkalmával Az év fája 2024-ben az európai bükk, amelyről e sorok írójának a ...

A Smidt Múzeum régiségtári kiállításának népvándorlás-kori leletei között egy különleges veretsor látható. A nyolc bronzból öntött veret egykor egy 10. századi tarsoly zárószíjának díszei voltak. A ritka lelet egy ismeretlen lelőhelyen napvilágra került férfisírból származik. Gazdája tarsolyát kiemelkedő társadalmi státuszát jelző méltóságjelvényként viselte az övén, benne pedig elsősorban a tűzgyújtáshoz használt eszközeit (csiholóvas, kova, tapló) tartotta és vitte azokat magával a túlvilágra.

A valószínűsíthető lelőhely után nyomozva elmondható: a történeti Vas vármegye területéről eddig nem ismerünk hiteles sírfeltárásból származó honfoglalás kori tarsolyt. Így nagy valószínűséggel ...

Fóth Ernő Munkácsy-díjas festőművész, a Kemeneshát lankái között megbújó Vas megye egyik kicsiny falujában, Nagysitkén született 1934. november 9-én. Rajzkészségét Sárváron Majthényi Károly szobrászművésznél polírozta, annak képzőművészeti szakkörébe járt. A Nagysitkéről Sárvárra kerülő kisdiák következő nagy lépését Szombathely városa jelentette, ahová gimnáziumba íratták be a szülei, majd ennek folytatásaként érettségivel a kezében felvételizett a Budapesti Iparművészeti Főiskolára, ahol 1959-ben díszítőfestőként szerzett diplomát. Mesterei: Barcsay Jenő, Rákosy Zoltán és Z. Gács György festőművészek voltak.

Fóth Ernő, aki a festészetben témáit egytől egyig kiragadta a maguk környezetéből és ...

A Savaria Múzeum Régészeti Adattárának legkülönlegesebb és legrégibb darabjai közé tartozik az 1903-as ásatási rajz, amely Miske Kálmán feltárásán készült.

A velemi Szent Vid-hegyet a nemzetközi régészettel vitathatatlanul Miske Kálmán ismertette meg, az 1890-es évektől egészen 1929-ig folytatott itt régészeti kutatásokat. Munkáját minden bizonnyal nagy gondossággal és pontossággal végezte, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy írt a témában a Kultuszminisztérium módszertani folyóiratába és a Múzeumi és Könyvtári Értesítő egyik számába is. A velemi feltárásairól azonban csak néhány fényképfelvétel, pénzügyi elszámolások, az 1901. évi ásatási napló részleteit tartalmazó jelentése, és a hónap műtárgyának ...

A szegények ezüstjének is nevezett ón lelőhelyeit a 12. században fedezték fel a sziléziai Érchegységben, az innen kinyert alapanyagot használta aztán a 18. századig szinte egész Európa. Az ón 232 C fokon olvadó, ezüstszínű puha fém, melyet ötvözéssel erősítettek. Az ón megmunkálása, az ónöntés kis műhelyben, a középkortól céhes keretek közt zajlott. Magyarországra a 14-15. században, dél-német, osztrák és cseh közvetítéssel került. Az ónedény elterjedése miatt jöttek létre az ónöntő céhek, mestereik a Nürnbergből induló dél-német ónművesség hagyományait éltették tovább. Az ország három részre szakadásának idején Erdélyben működött a legtöbb öntő, de több központ jött létre Észak-Magyarországon is. Az ...

1671. április 30-án összeesküvés vádjával kivégezték Magyarország legnagyobb főurainak három tagját: Nádasdy Ferenc országbírót Bécsben, Zrínyi Péter horvát bánt és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen. A kivégzés nemcsak Magyarországon, de egész Európában megdöbbenést váltott ki, hiszen még a pápa is szót emelt az érdekükben.

A kivégzéshez hosszú út vezetett, annak gyökere még az 1664-ben megkötött vasvári békét követően meginduló Wesselényi-féle összeesküvésig nyúlik vissza. Miközben ugyanis Szentgotthárdnál a keresztény seregek fényes győzelmet arattak az oszmán erők felett, a Vas vármegye akkori székhelyén megkötött békében lényegében a fennálló status quo-t erősítették meg, ezzel török kézben ...

Fürtös György szobrász, keramikusművész (1939-2010). Tevékenysége Pécs városához köthető. 1962-ben végez a Magyar Iparművészeti Főiskolán, ahol mesterei: Borsos Miklós, Csekovszky Árpád. 1980-ban Munkácsy-díjat kap. Tervezőművész a Zsolnay Porcelángyárban, Pécsett él. Pop art-os szobrok mellett korongozott elemtöredékek negatívjaiból építkező konstruktív pirogránit falképeket és plasztikákat készít. Kutat, épületkerámiát, deformált „lelet-edényeket” alkot. Műveit karakteres formák, dekorativitással párosult humor jellemzi. Az 1969-70-es Siklósi szimpózium vezetőségi tagja, ahol később is rendszeresen közreműködik. Rövid időre Kecskeméthez is kötődik munkássága.

Madár című munkája is Siklóshoz köthető. ...

  „Délibábos ég alatt kolompol
Kis-Kunságnak száz kövér gulyája…”
(Petőfi Sándor: Alföld c. vers – részlet)

A pásztornak a botja, a kutyája és az ostora mellett az egyik legfontosabb eszköze a kolomp. Miért? Gondoljunk csak bele, hogy az esti órákban a kihajtott jószágokat keresve a hallásunk után járva találjuk meg az eltévedt juhot vagy szarvasmarhát.
Egy olyan eszközről teszek említést, melyet már az ókortól kezdve ismertek az emberek, bár abban az időben inkább díszként használták, mint sem jószágcsengettyűként. A népvándorlás kori leletek bizonyítják, hogy a bronzcsengettyűt és a vaskolompot mint használati tárgyat alkalmazták a hun és az avar kori állatartó emberek.
Múzeumi anyagok között kevés ...

A kozmikus jelenségek termékenységgel való összekapcsolása már az őskortól fogva jelen van az emberiség történetében. A bika és a Hold ilyennemű összefonódására számtalan bizonyíték áll rendelkezésre, ilyen például a dél-nyugat franciaországi lascaux-i barlang egyik bölényrajza, a catal hüyük-i régészeti lelőhelyen előkerült festmények és gipszreliefek, de akár magyar példaként a bodrogkeresztúri paleolitikumi emlékeket is említhetjük. (Drössler, 1986) Átlépve az ókorba pedig egyértelmű, hogy a savaria Iseumban kiállított Apis bika emlékeket kell vizsgálnunk, ha kapcsolatot keresünk a bikához és a Holdhoz kapcsolható hiedelmek között.

A születés és az elmúlás kozmikus jelképe egyértelműen az elfogyó, majd az ...