Gulyás Kati 1945. június 25-én született Budapesten. 1962-ben a Porcelánfestő Szakiskolában végzett Herenden. 1962 és 1972 között rajzoló, majd tervező volt a Kispesti Textilgyárban, 1982-től tervező a BUDA-FLAX Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál. Konceptuális, sok technikával kísérletező textiltervező-művész. Anyaghasználata széleskörű a plasztikzacskós gyöngyhímzéstől, a homokon, törmelékanyagokon keresztül a szilárd textilig, a cseppfolyós halmazállapottól egészen a légneműig. Munkáinak tárgya gyakran önmaga (fénymásolata, lenyomata, sorozata, fotódokumentációja). Éppen ezért Gulyás Kati a magyar textilművészet egyik legismertebb alakja volt a hetvenes évek végétől idehaza és külföldön egyaránt. Többször vett ...

A 3. században Marcus Aurelius Antoninus - röviden Caracalla - római uralkodó kiterjesztette a teljes római polgárjogot a birodalom valamennyi szabadon született lakosa számára. Korábban a  “rómaivá válás” egyik lehetőségét a hadsereg kínálta, a segédcsapatokban történő 25 éves szolgálat után nemcsak a leszerelő katona, hanem a felesége és gyermekeik is polgárjogot kaptak. A jogi aktust két négyszögletű, összefűzött bronztáblán, úgynevezett katonai diplomán rögzítették. Ezek a patina miatt sokszor zöldes színű darabok a római birodalom teljes területéről kerülnek elő, legnagyobb számban mégis az egykori határ közeléből ismertek, ahol a hadsereg nagy része állomásozott.

Az adminisztrációs folyamat a ...

Bajkó Anikó 1947-ben született, Budapesten. A Magyar Iparművészeti Főiskolán 1973-ban diplomázott kézifestő és nyomottanyag-tervező szakon. 1966-tól 1976-ig a Kispesti Textilgyár, 1981-1986 között a győri Gardénia Csipkefüggönygyár tervezője. 1993-tól a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola textiles szaktanára.

A textil és a textilművészet iránti vonzalma családi gyökereiben keresendő, mivel édesapjának Erdélyben volt kis szövőműhelye, majd Magyarországra költözése után a Textilipari Minőségellenőrző Intézetben dolgozott. Édesapjának köszönhetően ismerkedhetett meg a Goldberger Textilgyárban a különböző munkafolyamatokkal, melyek közül Bajkó Anikónak a filmnyomás nőtt a szívéhez. El is határozta, hogy ...

A Smidt Múzeum régiségtári kiállításának újkori leletei között egy töredékes gyöngyös párta is látható. A darab a Vas megyei Keléd községből (Vas megye, Celldömölki járás) származik, és az ajándékozó Pajor János tanító fennmaradt – 1938. június 7-én kelt – levele szerint a falu már vagy száz éve nem használt régi temetőjéből került napvilágra. A lelőhely valószínűleg azzal a temetővel azonos, amelyet a falutól északra a II. József (1780-1790) korabeli I. katonai felmérés megfelelő térképszelvénye is jelöl, egy a közelében akkor még fennálló rommal (Rudera) együtt. A mára már elenyészett falmaradványok talán egy a fennmaradt írott forrásokból egyébként számunkra nem ismert középkori plébániatemplom ...

A piacközpontként is működő feudalizmuskori (1848 előtt) mezővárosok kézművesei kettős életet éltek: gazdálkodtak és mesterként is tevékenykedtek. Az egykori történelmi Vas vármegyében már bizonyosan működtek céhes érdekvédelmi szervezeteik 1437-ben Szalónakon (ma Stadtschlaining, Burgenland, Ausztria) a kupásoknak, avagy esztergályosoknak, 1497-ben pedig a vargáknak, avagy lábbelikészítőknek. Szombathelyen ismereteink szerint legkorábban 1505-ben a lakatosok alapítottak céhet. A középkori kézművesek tevékenysége elvezetett ahhoz, hogy a jellemzően paraszti gazdálkodó társadalom is elkezdett kilépni az önellátó, bezárkózó világából. Hiszen a mezőgazdasági munkákból élő, zárt családi és rokonsági, helyi közösségeikben ...

Magyar Királyi Darabont Testőrség:

Koronás fők, uralkodói családok, magas közjogi méltóságok, államiságot kifejező szakrális tárgyak környezetében Európában már a késő középkorban feltűntek díszes küllemű, speciális rendeltetésű fegyveres csapatok. Magyarul őket darabontoknak, újabb kori utódaikat pedig testőröknek, testőrgárdistáknak nevezték. Az 1905-ös „Szervi határozvány” így foglalja össze az alap tudnivalókat, feladatokat Ferenc József testőrségei számára: „...a testőrség rendeltetése első sorban abban áll, hogy Ő Felségeik legmagasabb személyeinek és a legfelsőbb uralkodóház tagjainak biztonsága felett őrködjenek, hogy ünnepélyes alkalmakkor ezen legmagasabb személyek környezetét és kíséretét ...

Az ókori vallások esetében általában elmondhatjuk, hogy valójában soha semmi nem az, mint aminek látszik. Különösen igaz ez az Mithras kultusz esetében, ami a mind közül a legtalányosabb.

A valláskutatóknak több, mint száz évig okozott fejtörést a kultusz mibenlétének megfejtése, hiszen az utókorra maradt kőemlékek szűkszavú feliratain és ábrázolásain kívül semmi nem állt rendelkezésükre. Különösen nem beszédes, írott források. A kultusz beavatottjai szigorúan őrizték titkukat, soha semmit nem szivárogtattak ki a tanítások közül. Még a későbbiekben keresztény hitre tért egykori híveik – ilyen volt például Tertullianus is – sem fedtek fel semmit a korábban megkapott tanokból.

A Mithras kultuszhoz tartozó ...

A 20. századi két világháború közötti időszakban, dr. Pável Ágoston, a Vasvármegyei Múzeum (ma Savaria Múzeum) Néprajzi Tárának őre 1928 decemberében vásárolta meg Szentgotthárdról azt a 22 darabos bábsütő minta kollekciót, amelynek egyik darabja a mai napig a szombathelyi néprajzi gyűjtemény egyik legkiemelkedőbb tárgyi emléke. A különleges eszközök egy mára kihalt mesterséghez kötődnek, a mézeskalácsos, avagy Nyugat-Dunántúlon a mézesbábos foglalkozáshoz. Jellemzően városi műhelyeikben a lisztből, mézből és cukorszirupból készített cukrásztermékeik szerte kedveltek voltak a régmúlt vásárok, piacok portékájaként. A Szentgotthárdról („Dötl”) gyűjtött bábsütőfák között találhatunk egy 20 x 13,5 x 5,3 cm ...

Osiris egyike volt a legismertebb és legfontosabb egyiptomi istenségeknek. Alakja a túlvilág, az újjászületés és a termékenység fogalmaival kapcsolódott össze. Kezdetben csak egy alvilági vonásokkal rendelkező sokadrangú termékenységisten lehetett, de kultusza gyorsan terjedt, melynek során más istenek jellemzőit is magába olvasztotta. Az Osiris-mítoszból ismert halála és újjászületése következtében a túlvilág uralkodójává és az öröklét jelképévé vált. A meghaló és feltámadó istenben a természet körforgását, a növényzet évenkénti megújulását és a Nílus áradását látták, valamint összefüggésbe hozták az áradás kezdetét jelző Sirius csillaggal is.  Kezdetben csak az elhunyt uralkodókat azonosították ...

A Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula tanítványaként 1961-ben végző Maurer Dóra neve mára összeforrt a legnagyobb kortárs magyar képzőművészeink nevével. Grafikáit, koncept-, objekt-, installációs-, environment-, fotó-, és filmművészeti alkotásait világszerte olyan közgyűjtemények őrzik, mint a Tate Gallery, a Victoria & Albert Museum, a Neue Nationalgalerie Berlinben, a bécsi Albertina, s a több német nagyobb város és hazai közgyűjtemény mellett intézményünk is több darab büszke tulajdonosa.

Maurer pályájának indulása szervesen összekapcsolódik a 70-es években újraéledő avantgárd magyarországi fellépésével. S annak ellenére, hogy a művész munkái nem voltak láthatóak az Iparterv két nagy kiállításán, ő ...