A Plasztika című mű az első Siklósi Kerámia Szimpózium ikonikus munkái közé tartozik.  A Schrammel Imre nevéhez fűződő, 1969-70-ben megrendezett Pécs melletti nemzetközi alkotótelep korszakváltást jelentő, új felfogásban készült megosztó műveket produkált, melyek hatása szemléletváltó fordulatot jelentett, szellemi hatása pedig messze vezetett a magyar kerámiaművészet fejlődésében. A nemzetközi színterű művésztelepnek a siklósi romos kolostorépület adott helyet, kezdetben kemence és alapanyag híján. Ám a lelkes résztvevők Schrammel Imre vezetésével és Dvorszky Hedvig művészettörténész, az akkori Képző- és Iparművészeti Lektorátus tagjának mentorálásával csodát teremtettek e szükségből, és a legfontosabb ...

Egy múzeum (vagy akár egy levéltár) gyűjteményének rendezése és feldolgozása sokszor még manapság is izgalmas meglepetéseket tartogathat. Ilyen volt, mikor még a tavalyi év során előkerült Lipóczi Keczer Ambrus 17. században íródott naplója a Smidt Múzeumban, melynek a különlegességét az adja, hogy a korábban ismert, sőt nyomtatásban is megjelent kézirat a 20. század folyamán eltűnt, és hollétéről a mai napig semmit sem lehetett tudni.

Lipóczi Keczer Ambrus gróf Thököly István késmárki udvari embere jómódú felvidéki családból származott: édesapja, Keczer András Sáros vármegyei alispán volt. Születésének pontos dátuma nem ismert, csak annyit tudni, hogy 1671-es halálakor ötvenegy éves volt. Már fiatalon Thököly ...

1898. szeptember 10-én egy olasz anarchista végzetes merényletet követett el Genfben Erzsébet királyné ellen. Magyarország „védangyalát”, a „kiegyezés nagyasszonyát” már életében is legendák övezték, tragikus halála után azonban valóságos kultusz bontakozott ki. Az Erzsébet királynéról őrzött emlékkép az Osztrák-Magyar Monarchia idején kialakuló magyarországi tiszteletének hagyományán alapul.  Erzsébet királyné-utca, SM

E kultusz első, meghatározó lépése az 1898. évi XXX. törvénycikk volt Dicsőült Erzsébet királyné emlékének törvénybe iktatásáról.

„Ő császári és királyi Felségét: Erzsébet királynét a Mindenható kifürkészhetetlen akarata elszólítván az élők sorából: a törvényhozás a ...

Erzsébet királyné élete során gyakran utazott a Habsburg Birodalmon kívüli területekre. Ezekkel a külföldi tartózkodásokkal egyetlen fő célja volt: igyekezett a lehető legtávolabb maradni Bécstől. Az 1898. szeptember 9-i genfi utazásának is ez lehetett az oka. Utolsó svájci látogatását kísérete már az elejétől fogva nem tartotta kellően biztonságosnak, előkészítettnek és aggodalmuk sajnos valósnak bizonyult. A császárné és királyné azonban hajthatatlan volt, így a lebeszélésre való igyekezetük hiábavaló volt.

A merénylet

Másnap, szeptember 10-én aztán elhatározta, hogy Sztáray Irma udvarhölgyével sétálnak még egyet az óvárosban, majd hajóra szállnak a Genfi-tavon. Fél 2 magasságában a Beau Rivage Szállóból a ...

a kicsi, első látásra talán jellegtelen bronz tükörtöredék műszeres lelőhelyfelderítés során került napvilágra Egyházashollós határából. Bár kidolgozása nem vetekszik a római anyagból ismertekkel, a mi vidékünkön mégis érdekesnek tekinthető, mivel ezidáig mindössze egyetlen hasonlóról tudtunk Vas megyéből - ami az ókori Savaria területéről került elő, de az idők során sajnálatos módon elveszett.

A kis méretű, kerek tükör előlapja funkciójának megfelelően teljesen sima, hátlapját koncentrikus körökkel körbefogott, sugarasan szétágazó bordákkal (“küllőkkel”) díszítették, amelyeket a tárggyal együtt öntöttek ki. A közepén eredetileg kis, kerek hurokfül volt, amelynek a töredéken csak az indítása ...

1911. május 6-án nyílt meg 30 ország részvételével Drezdában a Nemzetközi Higiéniai Kiállítás. Bár voltak már előzményei a kiállításnak Berlinben, ilyen nagyszabású egészségre, orvostudományra koncentráló kiállítást még nem rendeztek. Magyarország hivatalosan részt vett rajta. A drezdai kiállítás sikere maradandó lett, a kiállítás fölöslegéből 1 milliót arra fordítottak, hogy létrehozzanak egy higiéniai múzeumot. Magyarország is követte e példát, a magyar pavilon zárószámadásából fennmaradó fölöslegből kiállítást ismertető albumot és emlékérmet rendeltek. Ifj. Vastagh György szobrászt kérték fel a bronz emlékérem megalkotására, melynek egy példánya a Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának ...

Gróf Erdődy Gyuláné született gróf Széchényi Emília (1866–1928) – II. Rákóczi Ferenc egyenes ági leszármazottja, gróf Széchényi Ferenc dédunokája, a neves történelmi személyiségeket adó gróf Erdődy és Széchényi családok sarja – tehetségéhez és szenvedélyéhez mérten a festészetben és a karitatív munkában lelte meg hivatását.

Gróf Erdődy Gyuláné, Budapest, 1900 (Fotó: Koller tanár utódai, Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Történettudományi Osztály)

A grófnő műtermet alakított ki Vörösváron (1907-től Vasvörösvár, ma: Rotenturm an der Pinka, Ausztria) és Bécsben, ahol neves művészek fordultak meg és instruálták alkotói tevékenységét. Számos tárlaton vett részt, amelyek időben – 1881-től ...

Gróf Mikes Johanna 1866. április 1-én született Kolozsvárott. Fiatalon, 24. életévét betöltve, 1890 márciusában került Erzsébet királyné szolgálatába – minden bizonnyal báró Nopcsa Ferenc főudvarmester javaslatára, lévén mindketten erdélyi származásúak voltak –, miután elődje, Majláth Sarolta grófnő férjhez ment.

Gróf Mikes Janka (Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Történettudományi Osztály)

Az ifjú hajadont előzetesen báró dr. Hermann Widerhofer udvari orvos megvizsgálta, hogy elég jól bírja-e a sétákat. Mikes Janka alapos felkészítést követően egy olyan periódusban került a királyné szolgálatába, amelyet mély gyász övezett: 1890-ben, Rudolf trónörökös halálának első évfordulóján Mayerlingben ...

Báró Gerliczy Irma és Szegedy György. Fotó: Borsos József császári és királyi udvari fényképész, Pest (Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Történettudományi Osztály)

Erzsébet királyné szoros kapcsolatot ápolt a magyar arisztokráciával. Az 1860-as évek elejétől tudatosan választott közvetlen környezetébe magyar embereket. Udvarhölgyei régi magyar nemesi családokból származtak: Hunyady Karolina, Festetics Mária, Mailáth Sarolta, Mikes Johanna, Sztáray Irma grófnők. Az udvari etikett szerint udvarhölgy csak hajadon arisztokrata hölgy lehetett, aki állandó szolgálatot teljesített a királyné mellett, kísérője volt utazásain, hivatalos látogatásokon, udvari bálokon. Az udvarhölgyi szolgálat egyszerre volt végtelenül ...

Carl Pietzner: Erzsébet királyné arcképe

A halvány mosollyal szembenéző, az 1890-es évek divatját idéző fekete csipkeblúzt, nyakában pedig keresztet viselő királynét a világ legszebb asszonyának tartották. A retusált fotót, melyet dombornyomásos császári címer keretez, Carl Pietzner fényképész készítette 1898-ban. A királyné akkoriban hatvanéves volt.

A Poroszországban született Pietzner 1891/1892-től már Bécsben dolgozott, 1893-tól pedig udvari fényképészként tartották számon. Bécsben az egyik legjelentősebb divatfotósként ismerték, és 1900 körül már tíz stúdiója volt az Osztrák-Magyar Monarchia területén.

Pietzner azonban nem lefényképezte Erzsébet királynét, hanem átdolgozta a királyné egyik utolsó ...